A technológia fejlődésével ma már nem csak az otthonainkba tervezünk gépeket, hanem a gépek tervezik otthonainkat és városainkat. Milyen radikális átalakuláshoz vezethet építészet és a mesterséges intelligencia konvergenciája? Ez lesz a “kopipészt” városok kezdete – vagy már most is ilyenekben élünk, a mindenhol felbukkanni látszó, azonos új építésű ingatlanokkal?

Ahogy a generatív AI-eszközök egyre nagyobb teret nyernek, egy olyan új korszak kapuit nyitják meg, amelyben a kreativitás és az automatizálás egymás mellett létezik, szűkebb és tágabb értelemben is megváltoztatva az otthonainkat. Egészen a közelmúltig az építészeti tervezés túlnyomórészt manuális folyamat maradt, még az olyan eszközök megjelenésével is, mint az AutoCAD. Ezt változtathatják most meg az olyan mesterséges intelligenciával támogatott eszközök, mint például a Google leányvállalata, a Sidewalk Labs tulajdonában lévő Delve vagy a SpaceMaker, amelyet nemrég vásárolt fel 240 millió dollárért a számítógépes tervezéssel foglalkozó óriáscég, az Autodesk.

Ez a technológiai forradalom lehetővé teszi, hogy az AI-eszközökkel tervező felhasználók olyan bonyolult változókat is előtérbe helyezzenek, mint a zajszint, a hőmérséklet és az egy-egy lakásra jutó természetes fény mennyisége, és aztán gombnyomásra különböző terveket generáljanak. A hagyományos megközelítéssel ellentétben, ahol a tervezőcsapatot limitációi miatt többnyire max. 3-5 terv készül, az AI-támogatott eszközök több száz vagy akár több ezer lehetőséget mutatnak az építészeknek, a finom különbségeket egyből 3D terveken illusztrálva. Ezeket áttekintve pedig a különböző stakeholderek is jobban bevonhatóak a folyamatba.

Változó paradigma a várostervezésben

A mesterséges intelligencia hatása túlmutat a tervezési folyamat egyszerűsítésén: forradalmasíthatja a várostervezést, mivel lehetővé teszi a tervezők számára, hogy különböző lehetőségekkel, eszközökkel kísérletezzenek. A technológia képes lehet összhangot teremt az egymással versengő érdekek között, ésszerűsíteni a döntéshozatalt és javítani a projektek minőségét.

Szemléletes példa erre a finnországi Vantaa Kivistö városrésze, ahol egy új vasútvonalnak köszönhetően a következő évtizedekben – finn viszonylatban tekintélyes – 45 000 főre nevekedhet a lakosság. A tervezők még a késői szakaszban is képesek voltak a SpaceMaker segítségével finomítani a belső udvarok terveit, csökkenteni a szélhatásokat és napfényes teraszt kialakítani a leendő lakók számára, elősegítve az egyensúlyt a sűrűn lakott városnegyedek és a természet közelsége között és támogatva a város a 2050-re kitűzött karbonsemlegességi célját.

Eközben Szófiában a várostervezők a Delve-et használták, hogy feltérképezzék a város területének jövőbeli fejlesztési stratégiáit. A legnagyobb előnynek azt látták, hogy gyorsan lehetett változtatni az input paramétereket, és olyan outputokat lehetett létrehozni, amikre korábban nem is nagyon gondoltak.

Egyes jövőbe tekintő városokban, mint Szingapúr, már kísérleteztek a digitális ikertechnológiával, ahol virtuális másolatokat készítenek a meglévő helyekről, majd számítógépes szimulációkat végeznek rajtuk. Az alkalmazott generatív tervezés viszont egy új terep, és még nem tudni, hogyan fogja átalakítani épületeinket és városainkat. A mai AI-eszközök egyelőre csak az alapvető dolgokban jeleskednek; egy gombnyomással nem lehet azonnal egy épületet vagy kerületet generálni, ami mindenben megfelel a tervezők és főleg a döntéshozók ízlésének.

De még ezek a kisebb-nagyobb optimalizálások is képesek megváltoztatni egész terek megjelenését és hangulatát. A mesterséges intelligencia azon képessége, hogy elemezze és feltérképezze az előre jelzett hőmérsékleteket, támpontot adhat például a városi hőszigetek elkerüléséhez és a fenntarthatóbb életkörülmények megteremtéséhez. Ahogy a fenntarthatóság a középpontba kerül, az AI által elképzelt geometriai modellek megkérdőjelezhetik a hagyományos tervezési paradigmákat. A mesterséges intelligencia és a 3D nyomtatás ötvözésével pedig új korszak kezdődhet, ötvözve a praktikumot az esztétikával.

Az innováció és az etika egyensúlya

Bár a mesterséges intelligenciával támogatott tervezés hatalmas lehetőségeket rejt magában, sok más területhez hasonlóan itt is bőven felmerülhetnek jogi és etikai kérdések is. Az algoritmikus elfogultság és a meglévő sztárépítészetek „másolása” aggályokat vet fel az eredmények egyediségével kapcsolatban. A mesterséges intelligencia hatékonyságának kihasználása és az emberi kreativitás megőrzése közötti kényes egyensúly megtalálása kulcsfontosságú cél a szakmában. A mesterséges intelligencia ugyanakkor felgyorsíthatja a rutinfeladatokat, lehetővé téve az építészek számára, hogy az innovációra összpontosítsanak.

A kezdet vége

A hatékonyságnövekedésre tekintettel a mesterséges intelligenciával támogatott tervezés minden jel szerint egyre fontosabb szerepet játszik majd az ingatlan- és várostervezésben, fejlesztésben, építésben. De ember belátható időn belül valószínűleg jelen lesz a folyamatban, hogy felügyeljen, bíráljon és szelektáljon, biztosítva, hogy az általunk lakott terek ne csak funkcionálisak, hanem emberiek is maradjanak.

Forrás: Are we at the dawn of the AI-created city? – Raconteur